Az operettszínház idén kinevezett igazgatója, Kiss B. Attila tervei között szerepelt, hogy legyen a színháznak teljes értékű balettelőadása is. E törekvésben partnerük lett a a Magyar Táncművészeti Egyetem is: az intézménnyel közösen hozták létre a produkciót, melyben 70 diák lép színpadra, megszerezve így az első színpadi gyakorlatot.
A főszerepekben az egyetem végzős növendékeit is láthatja a közönség. Természetesen közreműködik a Budapesti Operettszínház Balettkara is. Az előadást Harangozó Gyula koreográfus álmodta színpadra. A Kossuth-díjas táncművész pályáját végigkísérte a Csajkovszkij-balett: már 11 esztendősen táncolt a Diótörőben, ezzel diplomázott a Moszkvai Nagyszínház Akadémiáján, és Bécsben, 2006-ban rendezte meg először.
A Diótörő színházi előadás is egyben, amely a 19. századi „itt és most”-szituációval kezdődött, majd elrepített egy álomba. Abban a korban a nézők a saját karácsonyi élményeikkel találkoztak. Most is ugyanilyen „itt és most”-szituációval kezdünk, a mai kor gyermekei számára azonban a néger baba helyett a Barbie, a bohóc helyett a Pókember és a bábjáték helyett a számítógépes játék jobban értelmezhető. Az álomban viszont meg tudtuk őrizni azokat az értékes koreográfiákat, melyek a klasszikus Diótörő gyöngyszemei – foglalta össze az előadás különlegességét a koreográfus.
Videónk a fotóriportereket invitáló próbán készült:
Szólj hozzá!