"A polgármester szerint, lévén a terület lakott, az embereket zavarja a színpaddal együtt járó zaj és tömeg. »Már Tarlós Istvánt is próbáltam rávenni, hogy a főváros bontassa el, vállaltuk is volna a bontás költségét« – mondja Pokorni, aki Karácsony Gergelyt is megkörnyékezte azzal, hogy találjanak helyet – esetleg egy másik színház felújítása után – a »balkáni állapotokat konzerváló, egykor moziként funkcionált«, a főváros tulajdonában lévő létesítménynek, mint kísérleti, befogadó teátrumnak – írja a portál.
A Városmajorban 1922. július 30-án nyitotta meg kapuit a Révész Artúr tervei szerint készült szabadtéri mozi. Az első színházi előadás adatai 1952. július 13-áról vannak, amikor a Madách Színház Tabi László A pirossapkás lány című darabját adta elő. Ezek után 1952. július 26-án balett-estet rendeztek, 1952. augusztus 10-én pedig vidám politikai kabarét játszottak amatőr színészek.
1964-ben újdonságnak számított, hogy az esztrádműsorok helyett immár tizennégy vidéki színházi bemutatót láthatott a Városmajori Szabadtéri Színpad közönsége.
1965-ben megvalósult a színház rekonstrukciója: 1,2 millió forintos beruházással új öltözőket alakítottak ki, és ekkor készült az igazgatóság épülete is. A felújított színpad szenzációjának szánták a Veszprémi Petőfi Színház vendégjátékát, William Shakespeare Szentivánéji álom című vígjátékának húsz előadását. A közönség azonban távol maradt, így végül csak kilenc előadást tartottak.
A Városmajori Szabadtéri Színpad első önálló produkciójára 1966. július 9-én került sor: Maccius Plautus: Szamárvásár című előadását mutatták be. Bár a következő néhány évben még az volt a jellemző, hogy a fővárosi kőszínházak és a vidéki társulatok nagy sikereit adták elő a Városmajorban, egyre több nyári bemutatót tartottak. Elsősorban bohózatok szerepeltek a repertoáron, melyeket ekkoriban csak ezen a nyári játszóhelyen láthatott a közönség.
1987 és 1991 között a szabadtéri színpad kertmoziként működött.
1990. március 1-jétől a Budapesti Szabadtéri Színpadok Igazgatósága a Szabad Tér Színház nevet vette fel.
2013-ban először került megrendezésre ezen a néven a Városmajori Színházi Szemle, melynek programját hivatalos válogatók állították össze, kizárólag a nem budapesti színházak aktuális évadának legjobb szórakoztató előadásaiból válogatva.(via wiki)
A 2020 februárjában a fővárosi közgyűlés azt a határozatot hozta, hogy különválik a Margitszigeti és a Városmajori Szabadtéri Színpad.
"Rengeteg tervünk, ötletünk van, aminek a megvalósításán elkezdtünk dolgozni. A Városmajori Szabadtéri Színpad teljesen megújul. Egy új szellemiségű helyet szeretnénk kialakítani. Új designt, új arculatot kap az intézmény, és szeretnénk nyitni a fiatalabb közönség felé. Ha megnézi, Budán alig van színház. A tervem az, hogy fiatalosabb, európaibb, igazi kulthellyé váljunk. Szeretnénk kialakítani egy zárt próbateret, ugyanis hosszabb távon a cél az, hogy ne csak helyet adjunk jó előadásoknak, hanem nekünk is legyenek bemutatóink. Szórakozás és minőség – ezt a két fogalmat kössék hozzánk" – nyilatkozta nem sokkal ezután Benkő Nóra, a Szabad Tér Színház Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója.
Ahogy a nyitóképünk mutatja, 2015-ben városépítészeti és építészeti ötletpályázatot írtak ki a felújítására, erre érkezett ez a látványterv. A pályázatot kiíró önkormányzat korábban (is) úgy vélekedett, inkább lebontják az egészet, mert egyrészt nem jelent építészetileg értéket, másrészt a Városmajor így is agyonhasznált, és fölösleges még több embert idecsődíteni, végül meggondolták magukat:
"A pályázat célja olyan ötletek, javaslatok összegyűjtése, amelyek alapjai lehetnek a szabadtéri színpad jövőbeli konkrét tervezési koncepciójának és programjának, amellyel a színházi kulturális tevékenységet hírnevéhez méltó környezetben és megfelelő infrastrukturális ellátottsággal, kényelmesen tudja biztosítani a jövőben is a vendégek, résztvevők számára" – fogalmaztak a pályázat kiírásában.
Valami menet közben megváltozott...
A kérdés tehát adott:
Városmajori Szabadtéri Színpad, Pokorni Zoltán, költözés
Szólj hozzá!