"Születésük éve, 1850, valamint haláluk esztendeje, 1926 is azonos, közös volt bennük továbbá, hogy soha nem ragadta el őket a siker, mindig egyszerűek, erősek és egyenesek maradtak. A nemzeti színjátszás két emblematikus képviselője, legendája kultúránk, nyelvünk, művészetünk egységét is megjeleníti a mai művészek, illetve mindannyiunk számára" – mondta a Magyar Művészeti Akadémia nevében Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója.
Mint kiemelte, az őstehetség Jászai Mari elsősorban tragikus szerepekben tündökölt, összesen mintegy háromszáz szerepet játszott. Hozzátette: példakép volt azért is, mert az első világháború alatt minden szabadidejét a sebesült katonák között töltötte, jövedelmét rájuk áldozta – tette hozzá.
"Jászai Mari sírköve az eredeti Nemzeti Színház köveiből készült, és a színművésznő maga írta az 1913-ban felállított síremléken szereplő feliratot. Csak 1926-ban halt meg, de addig is szorgalmasan látogatta a saját sírját, aminek persze híre ment a városban." (vs.hu)
Blaha Lujzáról Kiss-B. Atilla felidézte: 1901-ben elsőként lett a Nemzeti Színház örökös tagja, azt megelőzően már több ezer előadáson láthatta a közönség Debrecenben, Bécsben, Budapesten és országszerte, elsősorban vígjátékokban és operettekben. "Új stílust teremtett a népszínművek előadásában, népszerűsége mai viszonyok között is példátlan volt" – mondta.
A megemlékezésen megkoszorúzták Jászai Mari sírját. Blaha Lujzáéról nem szólt ez a hír.
Temetése 1926. január 20.-án volt, de síremlékét csak 3 évvel később állították, tervezésére anno pályázatot írtak ki.
„A szoborcsarnokban a Blaha Lujza-síremlékpályázat munkái láthatók. Az eredmény lehangoló. Az első díjat nyert tervezet (Fülöp Eleméré) dór oszlopos tető alatt ábrázolja a halott Nagyasszonyt, az architektúrából kiömlő lepellel és virágfüzérrel, a talapzaton kobzossal és puttokkal: rosszul felfogott klasszicizmus és rokokó keveréke. Még kellemetlenebb a második díj nyerteseinek cukrászfantáziáról tanuskodó munkája. Érdekesebb, merészebb ötleteket Horvay János két megoldása vet fel, bár kivitelük kissé modoros. Még a legszerencsésebb a Telcs Ede-Kotál Henrik-féle terv, mely jó értelemben akadémikus és «magyaros»: magas kockaposztamentum négy sarkán egy-egy népies figura, rajta a ládaformájú szarkofág magyartárgyú reliefekkel." Végül tényleg a különös hangulatú, Csipkerózsa álmát idéző márványból készült Blaha Lujza-síremlék valósult meg. Vele szemben Ady Endre sírja található, szomszédságában pedig Jókai Mór sírja. (Forrás: mrfoster.blog.hu)
Jászai Mari, Blaha Lujza, megemlékezés
Szólj hozzá!