Antal Csaba Európa számos jónevű színházának elismert művésze, ikonikus előadások tervezője. Munkásságát a drámai tér pontos felépítése, a naturális elemek és fényhatások egymást kiegészítő kompozíciója, a látványos téralakítás, a drámai szövegben hordozott gondolatok, érzelmek vizuális megjelenítése jellemzi. Az építészmérnöki diploma megszerzése után Prágában tanult színpadtervezést Josef Svobodánál, majd a párizsi Sorbonne Egyetemen folytatta tanulmányait. Pályafutása során dolgozott a Kolozsvári Magyar Színházban, a Comédie Française-ben, a párizsi Théâtre de l'Odéonban, a strasbourgi Théâtre Nationalban, a milánói Piccolo Teatróban, a római Teatro Argentinában, a modenai Emilia Romagna de Teatro Fondazione-ban, a barcelonai Fundació Teatre Lliure-ban, a zürichi Opernhausban, a bonni, a müncheni és a wiesbadeni Operában, a karlsruhei Baadisches Staatstheaterben, Berlinben a Volksbühnében és a Staatsoperben, valamint az epidauroszi színházban. Számos díjat elnyert munkáit kiállították az Újvidéken megrendezett triennálén, az Avignoni Fesztiválon és a párizsi Petit Palais-ben is. Alapító tagja a Giorgio Strehler által 1989-ben létrehozott Európai Színházi Uniónak.
Eternal Yorick - Life Book Antal Csaba címmel nyílt kiállítás Antal Csaba díszlet- és jelmeztervező munkáiból a Műcsarnokban. A tárlat a Jászai Mari-díjas alkotó több évtizedes, gazdag életművéből válogat.
Szegő György, a Műcsarnok művészeti igazgatója a február eleji megnyitó kapcsán kiemelte: egészen különleges minőségű kiállítás Antal Csaba Eternal Yorick című tárlata, amely több mint száz előadást mutat be főként lapozható könyvinstalláció formájában, valamint makettek és eredeti díszletrészletek, előadásfotók és videófelvételek segítségével.Felidézte, hogy mindketten a kaposvári színházban kezdték pályájukat. Antal Csaba hosszú és sikeres pályája során emellett Szolnokon, Budapesten és Európa számos színházában dolgozott.
"Ha az ember a saját munkáira tekint vissza, egyrészt éleslátás, másrészt vakság jellemzi, ez mindig veszélyt jelent" – mondta Antal Csaba, hozzátéve: ezért munkáit nem lineárisan, hanem egy hatvan lapból álló könyv formájában mutatja be, amely bárhol elkezdhető és abbahagyható. Minden oldal egy előadást mutat be, látható az ahhoz készített terv, makettfotó vagy rajz, majd megjelennek a megvalósult produkcióról készült fényképek, amelyeken a díszlet a színészekkel együtt látható. Mint hangsúlyozta, egy darabhoz a teret mindig a főszereplő szempontjából keresi meg.
"Vannak olyan szerencsés pillanatok, amikor kimagasló előadás születik, ezeknek a díszleteit fontos lenne megőrizni" – jegyezte meg Antal Csaba (és ezt a felvetését csak támogatni lehet – aszerk.), kiemelve, hogy egy magyar szcenikai központ létrehozására lenne szükség, amely ezeket az értékeket összefogja, kezeli és időről időre kiállításon mutatja be. Felidézte, hogy az Európai Színházi Unióban Giorgio Strehler indította el a nagy tervezők életműkiállításának sorozatát, ezt a hagyományt szeretnék újjáéleszteni. Kiállítása, amelyet a szervezet finanszíroz, Kolozsvárról érkezett, és a tervek szerint bemutatkozik majd Portóban, Milánóban, Strasbourgban és Berlinben is.
Elmondta, hogy a tárlaton láthatók a Vígszínház Hamlet-előadásához (rendező: Eszenyi Enikő, 2017 – itt az egyik kapcsolódási pont – aszerk.), a Csiky Gergely Színház Naphosszat a fákon című produkciójához (rendező: Anatolij Vasziljev, 2009) és az Örkény Színház Lót - Szodomában kövérebb a fű című darabjához (rendező: Kovalik Balázs, 2019) készült díszletek részletei.
A látogatók felidézhetik a Katona József Színház Catullus-előadását (rendező: Székely Gábor, 1987), az Új Színház Don Juanját (rendező: Székely Gábor, 1995), a Csiky Gergely Színház Valahol Oroszországban című produkcióját (rendező: Jeles András, 1991) és a 2015-ös Prágai Quadriennálén bemutatott Donor for Prometheus című live actet is.
Antal Csaba az MTI-nek elmondta, hogy jelenleg látható Magyarországon például Szabó Magda Az ajtó című művéhez készített munkája, Milánóban egy Dosztojevszkij-műből készült előadáshoz, Dániában pedig egy gyerekdarabhoz készített műve. Hozzátette: újra visszatér Szolnokra, ahol a Koldusopera (rendező: Eszenyi Enikő) és A fösvény (rendező: Szabó Máté) című darabhoz készít díszletet.
A március 19-ig látható tárlaton február 23-án Bérczes László, március 5-én Eszenyi Enikő tart tárlatvezetést.
Eszenyi Enikó, Műcsarnok, Antal Csaba, díszlettervező, jelmeztervező
Szólj hozzá!