Az Orient expressz (teljes néven Velence–Simplon–Orient expressz, rövidítve: VSOE) Nyugat-Európát Kelet-Európával összekötő vasútvonalakon közlekedő luxusvonat volt a 19–20. században. A vonat jelenleg is közlekedik a London-Velence, illetve az eredeti, Párizs-Isztambul útvonalon.
Az első világháborúig favázas, tíkfaburkolatos kocsikat használt a társaság. (Ebből a korszakból származik a Közlekedési Múzeum 2347 pályaszámú CIWL étkezőkocsija, jelenleg nosztalgia forgalomban közlekedik és a Magyar Vasúttörténeti Parkban lehet megtekinteni.)
A 3186 km-es utat az expressz 83 óra és 30 perc alatt tette meg, ebből 15 óra hajóút volt. Az első utasoknak 457 aranyfrank menetdíjat kellett fizetniük +20%-ot az ellátásért, ha végig utaztak Párizstól Konstantinápolyig. Az Orient expressz luxusvonat volt, csak I. osztályú jegyet lehetett váltani!
Méltán illették vonatok királya–királyok vonata elnevezéssel. Az első vonatok összeállítása általában öt kocsi volt: a vonat elején és végén poggyászkocsi, közepén két hálókocsi és egy étkezőkocsi. A több napig tartó utazás során az utazók több élményt és kalandot élhettek át, mint az amerikai transzkontinentális expresszek közönsége.
1891-ben Athanasos a görög rablóvezér és bandája kisiklatták az expresszt. A vonat személyzetét és az utasokat elrabolták és csak magas váltságdíj fejében engedték őket szabadon.
Egy gróf az állomás restijében a kellemes cigányzenét hallgatva lemaradt a később balesetet szenvedett vonatról. A kocsi, amelyikben a grófnak utaznia kellett volna, összezúzódott. A gróf hálából alapítványt hozott létre a cigányzenekar támogatására. A támogatás fejében viszont arra kötelezte őket, hogy minden gyorsvonatnál, így az Orient expressznél is zenéjükkel szórakoztassák az utasokat, amíg a vonat vízvételezés miatt állt. Így vált hagyománnyá az érsekújvári cigányzenekar. Állítólag Trianon után nem játszottak tovább. Ma a nosztalgia Orient expressz utasainak néha játszik egy fizetett zenekar...
Híres utasai közé tartozott Marlene Dietrich – német–francia származású színész- és énekesnő, Szergej Gyagilev (franciásan: Serge de Diaghilev/Diaghileffs) – a világhírű Orosz Balett megalkotója, Mata Hari – holland táncosnő, Václav Havel – cseh drámaíró, a szabad Csehszlovákia első köztársasági elnöke, Thomas Edward Lawrence (Arábiai Lawrence) – angol kém.
Számos mű ihletője volt, például: Vladimir Fédorovski: Az Orient expressz regénye, Orient Express (1934), amerikai film, r.: Paul Martin (Graham Greene műve alapján), Orient Express (1954), olasz film, r.: Carlo Ludovico Bragaglia, Spányik Kornél Orient expressz (Nászúton) című festménye, Miroslav Aranđelović Kemiš Orient ekspress című zeneszáma.
Az expressz 2009-ben megszűnt állandó menetrend szerint közlekedni, de nosztalgiajáratként (természetesen az eredeti szerelvénnyel) továbbra is közlekedik a London-Velence, illetve az eredeti, Párizs-Isztambul útvonalon. Budapesten is megáll.
S amiért mindezt leírtuk: 1929-ben Isztambul előtt mintegy száz kilométerrel a magas hóban elakadt a luxusvonat. A nagy hideg miatt a tüzelőanyag gyorsan elfogyott, az élelmiszer is fogytán volt. A közeli falvakban sikerült élelmiszert és fűtőanyagot beszerezni. Az expressz a hó fogságából tizenegy nap múlva szabadult. Valószínűleg ez az eset ihlette Agatha Christie-t a Gyilkosság az Orient expresszen című regénye megírására – a legendás krimiszerző maga is utasa volt az expressznek.
A klasszikus krimi színházi változata – egyedülálló látványvilággal – Magyarországon elsőként a Thália Színház nagyszínpadán lesz látható 2020. április 4-től, az előadásokra még 2 napig kedvezményesen válthatók jegyek. A darabot Szirtes Tamás rendezi, a szereplőgárba pedig olyan neves színészekből áll, mint Bán Bálint, Gubás Gabi, Mentes Júlia Virginia, Molnár Piroska, Pindroch Csaba, Szervét Tibor és mások.
Orient expressz, Agatha Christie, Gyilkosság az Orient expresszen, Thália Színház
Szólj hozzá!