Franz Kafka 1883. július 3-án született Prágában, jómódú és népes zsidó kereskedőcsalád sarjaként. Öt testvére közül két bátyja még gyermekkorban meghalt, három húgát deportálták, ők koncentrációs táborban haltak meg.
Élete végéig hasztalan küzdött azért, hogy kiszakadhasson a család befolyása alól: szigorú, zsarnok apja az anyagi sikereken és társadalmi pozíción kívül semmit nem tisztelt, az írást főként nem.
Miközben nappal a Prágai Munkásbiztosító Intézetnél dolgozott, éjszakáit írással töltötte.
Krónikus depresszióban szenvedett, miközben migrénes rohamokkal, álmatlansággal, állandó gyomorbántalmakkal és súlyos önbizalomhiánnyal küzdött. 1917-ben gégetuberkolózist diagnosztizáltak nála – ettől fogva szanatóriumokban, betegszabadságon töltötte ideje nagy részét.
Komolyabb kapcsolataiban szinte neurotikusan zavart volt, ugyan kétszer is eljegyezte Felice Bauert, de 1917-ben végleg szakítottak, és későbbi szerelmei sem tették igazán boldoggá.
Novellagyűjteményeit általában külföldön, főként Németországban jelentette meg – Szemlélődés, Fegyencgyarmaton, Éhezőművész –, ezek azonban stílusukat tekintve túl korán érkeztek meg az olvasóközönséghez.
Az Átváltozás című világhírű novellát tartalmazó 1912-es kötet hidegen hagyta a kor irodalomkritikusait.
1924 telén egészsége végképp megromlott, s 1924. június 3-án egy Bécs melletti klinikán meghalt.
A saját tehetségében soha nem bízó Kafka arra kérte Max Brodot, hogy halála után égesse el írásait, de barátja megszegte a haldoklónak tett ígéretet: sorra kiadta a három regényt: az Amerikát, A pert és A kastélyt, majd a rövid prózák gyűjteményét, A kínai fal építésénél címmel. A művek egyértelmű sikert arattak.
Brod még egy óriási szolgálatot tett a világirodalomnak: 15 évvel Kafka halála után, 1939. március 14-én a feleségével együtt vonatra szálltak, az úticéljuk Palesztina volt. Brod magával vitt egy aktatáskát, amit az egész úton nem volt hajlandó elengedni: Kafka kéziratai – töredékek, vázlatok, levelek, noteszlapok – voltak benne. Brod saját könyvtára és jó néhány irata sosem érkezett meg Palesztinába, minden a nácik kezére került – Kafka kéziratai azonban ismét megmenekültek.
***
Ami pedig a táncjátékot illeti: az alkotók szerint a célja nem egy bizonyos kafkai mű illusztrálása – a darab az író ismert és kevésbé ismert alkotásaiból "videóklipszerűen" villant fel részleteket, így mutatva be a kafkai világlátást. Egerházi Attila direktor – egyben a darab rendezője – kiemelte: a "kafkaizmust" viszik színre, Franz Kafka szemszögéből mutatva be kettős életét, a hivatalnokot és az írót, aki folyton ellentétbe került belső érzéseivel és elképzeléseivel.
Kafkát Fernando Gabriel Luis Luis és Dávid Janík táncolják majd, a díszlet- és fényterv a holland Loes Schakenboes, a jelmezek az ugyancsak holland Bregje van Balen munkái. Az előadás zenéjét Arvo Pärt, Henryk Górecki és Alfred Schnittke műveiből válogatták.
Székesfehérvári Balett Színház, Franz Kafka, táncjáték
Szólj hozzá!