A hugenottákat sem ajánlom „első randi az operával” alkalomból, kezdőknek semmiképpen, de haladók azért bevállalhatják. Öt felvonás, két szünettel, hatkor kezdenek, este tíz körül fejeződik be a taps, szóval hosszú is.
Szép a zene, ez evidens, ma úgy fogalmaznánk, hogy Meyerbeer műve kissé hatásvadász. A rendezés igényes és a színpadkép ízlésesen ötvözi a modernt a klasszikussal. A jelmezek is szépek, nem hagynak kétséget a felől, hogy ki kicsoda: fehérben és aranyban vannak a katolikusok, feketében a hugenották...
A történet a francia vallásháborúk kegyetlen eseményei között játszódik, amelyek végül a Szent Bertalan-éji mészárlásba torkolltak. És perszehogy van egy szerelmi szál is...
Elsőlátásraszerelem-félreértéstörténik-máshozmegyfeleségül-megözvegyül-veddfelavallásom-nemveszem-akkorénveszemfelatiédet-mindekketőtmegölik.
Till Géza szakíró azt mondta erről az operáról, hogy egy bombasztikus rémhistória. Tényleg az. Viszont szépen éneklik el az egészet, a vallási fanatizmustól az epekedésig, mindent. Kolonits Klára Margit királynéja kiragyog az Erkel Színházból.
Hogy a címben feltett kérdésre is válaszoljunk, nos a hugenotta a franciaországi reformátusok gúnyneve volt.
Aki járt már a Loire-mentén, egész biztosan nem úszta meg a Chenonceau kastély (képünkön) meglátogatását, ami szinte kötelező látnivaló arrafelé. Ez számunkra most annyiban érdekes, hogy ott játszódik a II. felvonás.
Erkel Színház, A hugenották, opera
Szólj hozzá!