Születésének napja mai napig vita tárgyát képezi, hiszen 1882. október 24-én éjfélkor született Siófokon. A vita onnan származik, hogy az egyik nagybácsi, aki éppen a családnál vendégeskedett, megállapította, hogy a baba éjfél után, azaz október 25-én jött világra, az apa szerint viszont egy perccel éjfél előtt.
14 éves volt, amikor feltámadt benne a vágy, hogy muzsikus legyen. Pénz hiányában gondolnia sem lehetett zongorára, azonban az egyik nagynénje megengedte, hogy időnként nála gyakoroljon. A zene annyira elbűvölte, hogy már szinte csak annak élt, emiatt osztálytársai Fúgának csúfolták.
Első szimfóniáját 1904. február 29-én mutatták be a Magyar Állami Operaházban, a budapesti Zeneakadémia zeneszerzés-szakon végzett növendékei hangversenyének keretében. Ekkor játszották a művet először és utoljára. Ennek ellenére Kálmán Imre úgy tekintette ezt a napot, mint zenei pályájának kezdetét. Azóta hitt abban, hogy a szökőévek szerencsét hoznak számára.
Első daljátékával több helyen is kilincselt, a Vígszínháznál például azzal az ürüggyel utasították vissza, hogy az operett nem tartozik azon műfajok közé, amelyek bemutatóival foglalkoznak. Ám az operettet végül mégis elfogadták, és 1908. február 22-én hatalmas sikerrel mutatták be. A közönség nem győzött tapsolni, újra és újra kihívta a szereplőket a függöny elé. Az operettet aztán Bécsben és Hamburgban is műsorra tűzték, majd később Berlinben és Koppenhágában is bemutatták. A művet The Gay Hussar címmel játszották Londonban és New Yorkban is.
A cigányprímás ősbemutatójára 1912. október 11-én került sor Bécsben – másnap minden utcasarkon az operett híres keringőjének (Gingalló, mint a pillangó…) dallamát fütyülték. Ez volt Kálmán második világsikere, mellyel aztán sikerült meghódítania a patinás budapesti Király Színházat is, ahol 1913. január 24-én mutatták be. (A cigányprímás Amerikát is meghódította, Fedák Sárival a főszerepben.
A Csárdáskirálynő bemutatóját 1915. október 13-ára tűzték ki, azonban a főszereplő rekedtsége miatt november 17-re halasztották. A telt házas előadás nem várt sikert aratott. Noha az operett ősbemutatója a háború kellős közepén volt, lövészárkoknak és ágyútűznek fittyet hányva eljutott Oroszországtól Amerikáig mindenhova.
Kálmán Imre 1928-ban ismerkedett meg a permi születésű fiatal orosz színésznővel, Vera Makinszkajával, akivel a harmincévnyi korkülönbség ellenére egy évvel később összeházasodott. A házasságból Kálmánnak három gyereke született: 1930-ban Károly Imre Fedor, 1931-ben Elisabeth Vera és 1936-ban Yvonne Sylvia Marica. Vera egyszer elhagyta, hozzáment egy fiatalemberhez. Az ifjú férj azonban lezuhant egy repülőgéppel és meghalt. Kálmán felkereste őt, és újra megkérte a kezét. Így történt, hogy alig egy év elteltével újra összeházasodtak, és onnantól kezdve elválaszthatatlanok voltak.
A zsidóüldözés miatt 1940-ben emigráltak Amerikába, New York után Hollywoodba, majd ismét New York-ba költöztek. Vera nagy társasági összejöveteleket rendezett: Kálmán szakácsnője messze földön híres volt. A korabeli hírességek versengtek azért, hogy meghívja őket egy-egy vacsorára, és kipróbálhassák Pervics Mária főztjét
A Marinka című darabját 1945. július 18-án mutatták be a New York-i Winter Gardenben hatalmas sikerrel. Egy hónappal a bemutató után egy újságcikkből értesült arról, hogy húgai, Ilonka és Milike Győr közelében meghaltak, a náci zsidóüldözések áldozatai lettek.
1949-ben egészsége egy heves szívroham miatt megrendült. Néhány hónap pihenés után úgy döntött, hogy visszatér Európába. Járt Ausztriában, Svédországban – de Magyarországon nem. Felesége unszolására Párizsba költöztek, ahol megkapta a francia Becsületrend tiszti keresztjét. A halál 1953. október 30-án, álmában érte utol. Ausztria állami pompával temette el, oda, ahova kívánta: a bécsi központi temetőbe Beethoven, Brahms és Mozart szomszédságába.
+1 Siófoki szülőházában múzeumot rendeztek be hátrahagyott tárgyaiból.
Forrás: Wikipédia; nlc.hu
Kálmán Imre, operett
Szólj hozzá!