Hámori Ildikó

Jászai Mari-díjas, Kossuth-díjas, Érdemes- és Kiváló művész

Férjezett. Gyermeke: Szinetár Dóra, 1976) pályafutását az MTV gyermekszereplőjeként kezdte, majd a Belvárosi Ifjúsági Szí­npad tagja volt. A Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1971-ben végzett Békés András taní­tványaként. A Főiskola után a Thália Színházhoz szerződött, majd 1980-tól a Népszí­nház tagja volt. 1983-tól a Nemzeti Színház, 2000-től a Pesti Magyar Színház társulatának művésze.

2000-től az Ivánka Csaba Alapí­tványkuratóriumának elnöke.

Kitüntetései:
Jászai Mari-dí­j 1980, Érdemes művész 1985,
A Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje 1997,
Kiváló művész 2001.
Örökös tag a Halhatatlanok Társulatában 2006,
A Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje 2010, Főnix-dí­j 2010.

Jelenleg játszott szerepe:

ANYA (Federico García Lorca: Vérnász)

Legfontosabb alakí­tásai:

Az Éjszakai Színházban - A Pinceszí­nházban"
Fizess nevetve!" - Márairónia
A Játékszí­nben:
JOLÁN (Vaszary-Fényes-Szenes: Bubus),
A Karinthy Színházban:
ÖREG KURVA (Federico Fellini: Cabiria éjszakái),

PÁVASZEM (Weöres: Holdbéli csónakos),
ÉVA (Hubay: Tüzet viszek),
GERTRUDIS (Katona: Bánk bán),
MARGARET (Graham Greene: Komédiások),
ANTIGONÉ ( Szophoklész: Antigoné),
JOHANNA (Whiting: Ördögök),
KIRÁLYNŐ (Scribe: Egy pohár ví­z),
ÉVA, MÁRIA (Balogh-Kerényi-Rossa: Csí­ksomlyói passió),
LAODOMEIA (Babits: Laodomeia),
EMMA (Galgóczi: Vidravas),
KLITAIMNESTRA (Bornemisza: Magyar Elektra),
FANJA FENELON (Miller: Játék az időért),
NELLI (Bartha: Szerelem),
DORINE (Moliere: Tartuffe),
JOHANNA (Honegger: Johanna a máglyán),
THERNADIERNÉ (Hugo-Schönberg-Boublil: Nyomorultak),
DOROGHYNÉ (Móricz-Kocsák-Miklós: Légy jó mindhalálig),
MELITTA (Hubay-Vass-Ránki : Egy szerelem három éjszakája),
ÁNYA (Csehov: Cseresznyéskert),
LOLA (Határ Győző: Elefántcsorda),
FANNY (Szép Ernő: Kávécsarnok),
CHARLOTTE (Hubay: Ők tudják, mi a szerelem),
ALICE (Waterhouse-Hall: Hazudós Billy),
VINCZÉNÉ (Sarkadi: Oszlopos Simeon),
RHÉDEY ESZTER (Móricz: Úri muri),
MARIA TURA (Lengyel: Lenni vagy nem lenni),
ZSÓFIA FŐHERCEGNŐ (Lévay-Kuncze: Elisabeth),
HERCEGNŐ (Calderon: Az állhatatos herceg),
BARADLAYNÉ (Jókai-Bőhm: A kőszí­vű ember fiai),
RICKL MÁRIA (Szabó: Régimódi történet),
DR. PÁLOS ESZTER (Márai: A kaland),
SIMIANE BÁRÓNÉ (Mishima: Sade márkiné),
MAGGI (Marit Tusvik: Kétágyas szoba),
A MÜVÉSZNŐ (Harwood: Az öltöztető),
ZSÓFIA FŐHERCEGNŐ (Sylvester Lévay-Michael Kincze: Elisabeth),
ANHILTE, A HERCEG FELESÉGE (Kálmán: Csárdáskirálynő)
PHAEDRA (Jean Racine: Phaedra),
PELAGEJA GRIGORJEVNA PODTOCSINA törzstisztné
(Gogol-Vidnyánszky: Az orr),
PAGE-NÉ (Shakespeare:A windsori ví­g nők),
ORSOLYA (Thúróczy Katalin: Kerí­tett város),
VALERIE VON KANT (Fassbinder: Petra von Kant keserű könnyei),
LADY CATHERINA (KITTY), SHAMPION-CHENEY(W.Somerset Maugham: Szerelmi körutazás),
APÁCAFŐNÖKASSZONY (Thorton Wilder: Szent Lajos király hí­dja),
EDNA (Albee: Kényes egyensúly),
FJOKLA IVANOVNA (Gogol: Háztűznéző),
HOLLUNDERNÉ (Molnár Ferenc: Liliom),
ÖREG KURVA (Federico Fellini:Cabiria éjszakái),
DE VALMONTÉ HERCEGNÉ (Georges Feydeau: Osztrigás Mici),
MRS HIGGINS (Loewe – Lerner: My Fair Lady),
STELLA (Nielsen: Hullámtörés),
TERI (Maros András: Gyanús mozgások),
FLAVIA (Füst Milán: Catullus),
DR. PÁLOS ESZTER (Márai Sándor: Kaland – Pinceszínház)

Filmek, Televí­zió:

HÁMORI ILDIKÓ gyermekszereplőként bukkant föl televí­ziós műsorokban. Mozgékony, vibráló egyéniség, arca mégis elmélyült gondolkodásra vall, szőke haja, nagy, kék szeme tragikus és naivalehetőségeket egyaránt érzékeltet. Hangja sötét csengésű, beszédkultúrája kiérlelt. Film- és televí­ziós pályafutása során a cserfes, ifjú lánytól az antik hősnőig igen sokféle szerepben mutatkozhatott meg, s alkotott maradandót. Intrikus figura ironikus ábrázolásában is otthonos. Ő volt például Az Ingyenélők kárvallott és kártékony Elzája, a Bach-sorozat grófnéja, szenvedélyesen ábrázolta A trónörökös gyászba vadult Vetsera bárónőjét, és Ő volt a Dunakanyar önismeretre döbbent, hatalmas érzelmi skálájú hősnője is.

TIMUR ÉS CSAPATA - 1960,
SZEVASZ VERA - 1967,
RÓZSA SÁNDOR - 1970,
A VASRÁCS - 1971,
RÉGI IDŐK MOZIJA - 1971,
FÉRJEK ISKOLÁJA - 1972,
KÖRÜLMÉNYEK - 1972,
ÖT FÉRFI KOMOLY SZÁNDÉKKAL - 1972,
SGANARELLE AVAGY A KÉPZELT SZARVAK - 1972,
SÁRI BÁRÓ - 1974,
ELEKTRA - 1974,
DUNAKANYAR - 1974,
IVAN VASZILJEVICS - 1977,
MIRE MEGVÉNÜLÜNK - 1978,
LEAR KIRÁLY - 1978,
TERÉZ - 1978,
MAGYAR RAPSZÓDIA - 1978,
EZ A JÓZSI, EZ A JÓZSI! - 1979,
INGYENÉLŐK - 1979,
A PERSELY, AVAGY EGY GÖRBE NAP BUDAPESTEN - 1979,
A LEGNAGYOBB SÜRÜSÉG KÖZEPE - 1980,
NŐK APRÓBAN - 1980,
ZOKOGÓ MAJOM - 1980,
KOJAK BUDAPESTEN - 1980,
A CANTERVILLE-I KÁSÉRTET - 1982,
LISZT FERENC - 1982,
AZ ÚT VÉGE - 1982,
A LA ROSSINI - 1983,
A BÉKE SZIGETE - 1983,
COMEDIA DELL’ARTE - 1983,
JOHANN SEBASTIAN BACH - 1984,
A FALU JEGYZŐJE - 1985,
LAODAMEIA - 1985,
BÖNGÉSZEDE - 1986,
FÉRJEK ISKOLÁJA - 1986,
NÉVTELEN LEVELEK - 1986,
NYOLC ÉVSZAK - 1986,
A MINISZTER - 1988,
A TRÓNÖRÖKÖS - 1988,
VOLT EGYSZER EGY ÚRLOVAS - 1988,
ÉN ÉS A KISÖCSÉM - 1989,
HÖLGYEK ÉS URAK - 1992,
A TITKOS HÁBORÚ - 2001,