Magyar Állami Népi Együttes
Táncszínjáték
Vajon kik azok a fiatal nők és férfiak, akiket a Magyar Állami Népi Együttes Ideserglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz előadásán a színpadon láthatunk? Honnan jöttek, hová tartanak, miért visel közülük néhány hátizsákot?
Tulajdonképpen könnyű a válasz: a Tisztelt Néző olyan kitűnő, sokoldalú előadóművészeket láthat, akik rajongva szeretik a folklórt, miközben a mában élnek, és művészetükkel a ma emberét akarják megszólítani. Nincs ebben ellentmondás, mert az autentikus néptáncok, a népzene, a dalok, a Tamási-szövegek olyan emberi érzéseket közvetítenek, amelyek soha nem kopnak ki a divatból, még akkor sem, ha azokat folyamatosan változó élethelyzetek váltják ki. E változások ugyanis leginkább csak felszínváltozások, melyek közepette a folklór az emberi lélek mélyére hatol, és mindemellett képes a múlt mélységes mély kútjából és az aktuális kor megkívánta új formákból folyamatosan újrateremteni magát.
A hátizsák és a tornacipő a ma népviselete: leginkább gyalog járó, kíváncsi, nyitott, érdeklődő (fiatal) emberek hordják. Az Ideserglik, ami tovatűnt – Óda az énekes madárhoz Tamási Áron eredeti műve nyomán készült (nép)zenés-(nép)táncos színházi feldolgozásában az autentikus folklór – újszerűen, szokatlanul – kortársszínházi játékstílussal kerül szerves egységbe. Az így létrejött komplex színpadi nyelvezetben magától értetődő természetességgel mutatkozik meg az élő folklór örök aktualitása. A ma játszódó történetben kihűlt kapcsolatban kínlódik két negyven felé közeledő pár. A nők, Eszter és Regina már szeretnének megállapodni; a férfiak, Lukács és Máté „életkezdési dilemmában” őrlődnek: halogatják a családalapítást, mert előbb stabil egzisztenciát akarnak teremteni. A párkapcsolati válságban a nők elvarjúsodnak, a férfiak a pohár felé nyúlnak, és élvezetek hajszolásáról ábrándoznak. Mindkét párnak két tizenéves fiataltól kell megtanulnia, hogy az embert boldoggá csakis az őszinte, tiszta szerelem teszi, és csak az adhat az életkezdéshez elegendő bátorságot.
Tamási Áron Énekes madár című színműve nyomán írta: Kutszegi Csaba
Az előadáson idézetek hangzanak el József Attila, Juhász Gyula, Petőfi Sándor, William Shakespeare és Weöres Sándor írásaiból és egy jakut hősi énekből.
|
Főszereplők: |
|
|
Gondos Eszter, nő, negyvenfelé |
Lévay Andrea |
|
Gondos Regina, nő, negyvenfelé |
Hetényi-Kulcsár Klára |
|
Gondos Magdolna, tizenéves lány |
Aranyos Norina |
|
Bakk Lukács, férfi, negyvenfelé |
Kiss Balázs |
|
Préda Máté, férfi, negyvenfelé |
Farkas Máté |
|
Kömény Móka, tizenéves fiú |
Szabó Zsombor |
|
Kömény Ignácné, Móka anyja |
Farkas Fanni |
|
Pap |
Pálffy Zoárd |
|
Boszorkány |
Jávor Katalin |
|
Kikiáltó |
Karé Árpád |
Zenei rendező és szerkesztő
Zeneszerző
Koreográfus asszisztens
Módosné Almási Berta, Bacsó Lilla, Farkas Fanni
Koreográfus
Darabos Péter, Mihályi Gábor, Módos Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
Látvány
Jelmeztervező
Fény
Hang
Videoanimáció
Színészmesterség
Előadja
Magyar Állami Népi Együttes tánckara és zenekara
Hangfelvételről közreműködik
A rendező munkatársa
Rendező-koreográfus
Zenekarvezető
Tánckarvezető
Tánckari asszisztens
Borbély Beatrix, Jávor Katalin, Farkas Máté, ifj. Zsuráfszky Zoltán
Művészeti vezető
Együttesvezető
Szólj hozzá!