Budapest 2022. Jan. 10. (19:00)

Csapodárok


Csapodárok
Angelo Beolco, közismertebb nevén Ruzante komédiája, a La Moscheta vagyis a csapodár madárka és az őt körülügyeskedő és -udvaroló három férfi, a férj, a koma és a katona széles ecsetvonásokkal megfestett vígjátéki története a mai napig a színpadok kedvelt darabja.

Ruzante (Angelo Beolco) – Peer Krisztián: Csapodár madárka

“Vannak madárkák, akik ösztönösen érzik, hogy az alfa majd úgyis tovaszáll, ezért valamelyik bétával raknak fészket, de attól még nem lesznek teljesen süketek a dalra.”

Hiába telt el a keletkezése óta csaknem ötszáz év, Angelo Beolco, közismertebb nevén Ruzante komédiája, a La Moscheta vagyis a csapodár madárka és az őt körülügyeskedő és -udvaroló három férfi, a férj, a koma és a katona széles ecsetvonásokkal megfestett vígjátéki története a mai napig a színpadok kedvelt darabja. Bár a maga korában nem egyszer illetlennek bélyegzett reneszánsz komédia korának jellegzetes paraszti és városi figuráit ábrázolja vaskos realizmussal, mégis olyan képet fest az emberi esendőségről, amely minden kor számára ismerőssé teszi. A Radnóti számára a friss Baumgarten-díjas Peer Krisztián, a kortárs magyar költészet különleges hangú alkotója készített a darabból új átiratot. Peer könnyed szemtelenséggel reflektál a darab keletkezésének korára és az azóta eltelt időre; átiratában a korabeli figurák, ügyeskedéseik és viszonyaik kortárs, divatos életfilozófiákként és kapcsolati dinamikákként jelennek meg. A Radnótiban először rendező Szőcs Artur ebből az újragondolt, az embert gyarlóságában is szeretetteli humorral megmutató, szerkesztésében ízig-vérig ruzantei darabból készít magunkkal játékos szembenézésre késztető előadást.

„Miért nincs egy normális férfi? Aki nem birtokolni akar, nem eldicsekedni a hódítással, hanem egyszerűen csak jókat beszélgetni, jókat röhögni, jókat karamellizálni. Lassan építkezni, de közösen és megállíthatatlanul. Akinek kérdései vannak és nem válaszai. Akit nem győz le a realitás. Nem tagadja meg, nem érzi kínosnak a sihederkori lelkesedést. Aki nem erőszakos, de kemény, legalábbis ott, ahol kell, legalább hetente kétszer. Aki este elmeséli a napját, és kíváncsi az enyémre is. Kíváncsi bármire. Hahó, én is ember vagyok. Nem tárgy és nem istennő, csak ember, még ha nő is. Nem azt akarom, hogy én legyek számára a világ, az is rémisztő lenne, hanem együtt felfedezni a világot. Elutazni Firenzébe. Öt percig még ébren maradni szuvidálás után. Álmodj csak kisanyám! Ilyen férfi nincs, nem volt és nem is lesz. Akkor meg nem mindegy, kivel telik el az élet?” - részlet a darabból

Fordította és az előadás szövegváltozatát készítette: Peer Krisztián

Szereplők:   
Rusznák András
Bálint András
Sodró Eliza
Pál András
Baki Dániel

Dramaturg: Sándor Júlia
Jelmeztervező: Kovács Andrea
Díszlettervező: Slárku Anett
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Andrási Kata
A rendező munkatársa: Hatvani Monika

Rendező: SZŐCS ARTUR

 
  Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.

 

Szólj hozzá!


Már látszik, milyen fergeteges utcaszínházi fesztivál lesz Balatonalmádiban!

Már látszik, milyen fergeteges utcaszínházi...

Idén hatodik alkalommal, június 28. és 30. között kerül megrendezésre a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával az ország egyetlen nemzetközi...
 
Színház naptár

Generációnk a padlón hever (Az ügynök halála, Centrál Színház)

Mint arról már többször is hírt adtunk, a Centrál Színház tűzte műsorára a drámairodalom egyik klasszikusát. A főpróbán jártam, és előre bocsájtom, nem kritikaírásra vállalkoztam, hanem arról beszélnék, hogy 2024-ben számomra mit jelentett ez az előadás.

A nők és a művészet – nehezített pálya

Számos kutatás bizonyítja, hogy a női művészeknek nehezebb dolguk van a kreatív szakmákban, mint a férfiaknak.
Új színdarabok
A király beszéde
A király beszéde
Székesfehérvár 
A kék hajú lány
A kék hajú lány
Székesfehérvár 
A kék hajú lány
A kék hajú lány
Székesfehérvár 
kettős:játék
kettős:játék
Budapest