A Karinthy Színház még jóval a rendszerváltás előtt alakult, vállalkozásként. Úttörő tevékenysége, Buda egyetlen folyamatosan játszó, önálló kőszínházaként, a színházi struktúraváltás egyik példája is, mely ma már sajátos szellemiséget hordozó színházi műhellyé válva mind a szakma és a kritika, mind a közönség támogatását élvezi.
A megalakulást a XI. kerületi Tanács bátorsága tette lehetővé.
A Hököm Színpad néven létrejövő új színházi forma, a régóta vágyott és addig vajúdó színházi struktúraváltás első hírnöke lett.
A megnyitó előadás a Kaffka Margit Gimnázium dísztermében volt, Karinthy Ferenc: Gőz és Hubay Miklós: A zsenik iskolája című darabjaival. A színháznyitás nagy társadalmi és művészi visszhangot váltott ki.
A Budapest Sportcsarnokban bemutatott Végh Antal aréna - játék, A miért bántják a magyar futballt című produkció bukása, egyben a színházi vállalkozás végét is megjósolta. A sportcsarnoki szuperprodukciók elődje akkor még össztársadalmi ellenérzést váltott ki. A kritika a színházon verte el a port, és zavartságát támadásba bujtatta.
A Karinthy Színház elődje, a Hököm Színpad azonban nem adta fel, hogy a megmerevedett színházi élet egyik úttörőjeként életben maradjon. A vándorlások évei kezdődtek.
Először a MOM kultúrházban léptek fel, majd a Marcibányi téri Művelődési Központban. Előadásokat tartottak azonkívül mindenütt, ahol lehetett, és ahol befogadták őt. Szinte nincs olyan vidéki város, ahol például Vuk című gyermekelőadásukkal ne jártak volna.
Négy évadot töltöttek el egyetlen pesti játszóhelyükön a Rákóczi tér melletti Gutenberg Művelődési Otthonban. A színház felújításában aktív szerepet vállalva, színházi centrumot alakítottak itt ki az évadok során. Olyan nagysikerű előadásokkal, mint a 100 előadást megért Svejk és Tamás bátya kunyhója, a Karinthy ihlette A bűvös szék, vagy akár a Mágnás Miska. Rendszeres gyerekelőadásaik mindvégig sikeresek voltak: A Hercegnő és a Varázsló, Ali baba és a rablók, Peti meg a Róka. 1988-ban jelentős fordulat történt a színház életében. Nevüket Karinthy Színházra változtatva elfoglalták azóta is működő XI. kerületi helységüket, a volt Haladás mozi épületét a Bartók Béla út 130. alatt.
A helység felújítását a vállalkozás maga finanszírozta, jelentős bankkölcsönt vállalva és megtermelve az évek során. Így lett Budának saját, folyamatosan játszó, új kőszínháza. /A Várszínház ugyanis nem önálló színház, hanem a Nemzeti Színház kamara színháza /.
A Karinthy Színház alapprogramja az új helységben sem változott. Így a Karinthy műveken túl, továbbra is magyar szerzők sorát tartja musorán: Hubay, Szakonyi, Páskándi, Fekete István, Szomory, Molnár, Aszlányi, Vadnay, Szerb Antal, Gábor Andor, Tabi László, Kellér Dezső, Eisemann, Örkény és mások műveinek bemutatásával.
A világ drámairodalmából a legkülönfélébb irányzatok szerzői közül: Shakespeare, Csehov, Wedekind, Moreto, Neil Simon, A. Christie, Steinbeck, Priestley és mások bemutatásával.
A nagyközönség igényeit figyelembe véve nagysikerű, ám mindig színvonalas vígjátékok sorával, széles tömegbázist építve, a Karinthy Színházat nem csak a XI. kerület, de egész Buda, sőt, ma már, Budapest egyik népszerű színházává avatta. /Miből élnek itt az emberek, Meseautó, A csúnya lány, A hét pofon, Amerikai komédia, Delila, A nagymama soha, Őrült nők ketrece, Ex, Ciklámen, Spanyolul tudni kell, Az alvó férj, Arzén és levendula, Bástyasétány 77. stb. /
Nevéhez méltón, természetesen rendszeresen játszik Karinthy műveket: Gőz, Gellérthegyi álmok, Bösendorfer, Dunakanyar, illetve: Bűvös szék, Visszakérem az iskolapénzt, Minden másképp van, Lepketánc, Mennyei riport, Tanár úr, kérem! , Ki a normális ? stb.
A másság, a tolerancia, a kisebbség védelme jegyében művészileg értékes, a kritika által is nagyra értékelt előadások sora született: Crowley: Fiúk a csapatból, Gershe: A pillangók szabadok, Fierstein: Kakukktojás, Jean Poiret: Őrült nők ketrece, Mastrosimone: Az erőszak határai.
Kiemelkedő hatása volt Karinthy Márton: Korai fagy / az ismert film nyomán / készült színpadi játékának, amely korunk pestiséről, az AIDS-ről szólt, katartikus hatást, nagy társadalmi visszhangot kiváltva.
A Karinthy Színház rendszeresen hív meg vendégrendezőket is. A sort a Veronai Aréna intendánsa, Gioanfranco de Bosio kezdte meg, aki , meglepetésként egy Wedfekind egyfelvonásos /A hőstenor / mellett, magyar szerző művét állította színpadra /Szomory Dezső: Botrány az Ingeborg koncerten/. Az előadást a TV. is rögzítette.
Berényi Gábor Karinthy Ferenc két, ma már legendává vált egyfelvonásosát rendezte /Bösendorfer, Dunakanyar /.
A pillangók szabadok című művet a fiatal rendező Mészáros Károly rendezte.
Az amerikai Christian Heppinstall két előadást is jegyez. Mastrosimone felkavaró Az erőszak határai című drámáját, valamint Molnár Ferenc Deliláját.
1998-ban, a már ismert színész-rendező, Honti György rendezte Gábor Andor Ciklámenének művészileg nagyra értékelt, színvonalas előadását.
A Karinthy Színház folyamatosan helyet biztosít más együttesek bemutatkozásának is, ezzel is színesítve művészi palettáját. Így került bemutatásra a Pelegrinus amatőr színház két produkciója is Shakespeare Vihar-ja és a Csipkerózsika.
Borbély György koreográfus-rendező két balett musicalt is színpadra álmodott már a színházban: az Érdeshármas-t és a Coppélia című jazz-disco-musicalt.
Az évadok során rengeteg sztár megfordult színházunkban. Meghívtuk vendégnek az 50 éve Madridban élő egykori csillagot, Muráti Lilit, aki Neil Simon ősbemutatónkon a Nagymama soha, nagymama szerepét alakította.
Élete utolsó szerepében a Karinthy Színház színpadán fejezte be nagyívű színészi pályáját Turay Ida, a Korai fagy című előadásunk egyik főszerepében.
A színház 17 éve alatt fellépett itt / természetesen a teljesség igénye nélkül /: Andorai Péter, Harsányi Gábor, Csákányi László, Várhegyi Teréz, Gór-Nagy Mária, Dzsupin Ibolya, Esztergályos Cecília, Bicskei Tibor, Koncz Gábor, Mikó István, Pálos Zsuzsa, Mányai Zsuzsa, Pathó István, Gosztonyi János, Oszter Sándor, Tarján Györgyi, Borbáth Ottilia , Szirtes Ádám, Balázsovits Lajos, Agárdy Gábor, Képessy József, Velenczey István, Szokolay Ottó, Mácsai Pál, Nagy Gábor, Rák Kati, Kárpáti Denise, Szersén Gyula, Miklósy Judit, Lóránd Hanna, Ruttkai Ottó, Császár Angéla, Bajor Imre, Izsóf Vilmos, Csongrádi Kata, Csere László, Maros Gábor, Márton András, Gáti Oszkár, Rajhona Ádám, Keres Emil, Szirtes Gábor, Szolnoki Gyula, Götz Anna, Máthé Erzsi, Kádek Henriette, Vitai András, Fülöp Zsigmond, Pákozdy János, Szerencsi Éva, Kalocsay Miklós, Tahi József, Szabó Ottó, Torday Teri, Hacser Józsa, Újlaky László, Újlaky Károly, Pap Éva, Dózsa László, Trokán Péter, Bencze Ferenc, Bicskey Károly, Rubold Ödön, Andai Györgyi, Sáfár Anikó, Tahi Tóth László, Balázs Péter, Bozóky István, Csankó Zoltán, Széles Anna, Nagy Zoltán, Kaló Flórián, Szakácsi Sándor, Antal Imre, Kállay Bori, Hegyi Barbara, Pécsi Ildikó, Ivancsics Ilona, Jani Ildikó, Dávid Sándor, Kiss Erika, Garai Róbert, Détár Enikő, Rékasi Károly, Borbély László, Borbély Sándor, Kovács Erzsi, Széles László, Vincze Gábor Péter, Malcsiner Péter, Lengyel Ferenc, Kőszegi Ákos, Schnell Ádám, Pregitzer Fruzsina, Csuha Lajos, Cseke Péter, Margitai Ági, Horváth Lajos Ottó, Sára Bernadette, Egri Kati, Kovács István, Vallai Péter, Máhr Ági, Schubert Éva, Sztankay István, Schütz Ila, Forgács Péter, Vásári Mónika, Vasvári Emese, Balogh Erika, Kaszás Géza, Kováts Kriszta, Pásztor Erzsi, Lesznek Tibor, Farkas Bálint, Kalmár Magda, Illényi Kati, Áron László, Mádi Szabó Gábor, Gera Zoltán, Lehoczky Zsuzsa, Nyírő Bea, Magyar Attila, Kelemen István, Kováts Adél, Honti György, Galambos Erzsi, Helyey László, Tóth-Gáspár András, Balázs Ági, Kálid Artúr, Szakács Tibor, Rátóti Zoltán, Pápai Erika, Tímár Éva, Nemcsák Károly, Szabó Gyula, Miklósy György, Rosta Sándor, Tallós Rita, Németh Gábor, Németh László, Makay Sándor, Kassai Károly, Ábel Anita, Bárdy György, Juhász Judit, Kun Vilmos, Kenderesi Tibor, Mednyánszky Ági, Söptei Andrea, Rudolf Péter, Tábori Nóra, Orosz Anna, Bíró Kriszta, Almási Éva, Haffner Anikó, Karácsonyi Zoltán, Szilvássy Annamária, Kiss József, Esztergályos Cecilia, Igó Éva, Szervét Tíbor, Schlanger András, Ádám Tamás, Bata János, Jónás Rita, Debreczeny Csaba, Mécs Károly, Csarnóy Zsuzsa, Pogány Judit, Sághy Tamás, Selmeczi Roland,Csernák János, Bregyán Péter, Kiss Gábor, Csernus Marian, Bakó Márta, Kertes Emil, Závodszky Noémi, Kerekes József, Incze Ildikó, Timkó Eszter Helyes Georgina, Balkay Géza, Kovács Róbert, Nagy Anna, Huszárik Kata, Szacsvay László, Urmai Gábor, Orosz Helga, Frajt Edit, Tölgyesy Zoltán, Hollósi Frigyes, Molnár Piroska, Dengyel Iván, Quintus Konrád, Létay Dóra, Körtvélyessy Zsolt, Kautzky Armand, Boros Zoltán, Konrád Antal, Straub Dezső, Böröndi Tamás, Nyertes Zsuzsa, Molnár Zsuzsa, Dobránszky Zoltán, Éless Béla, Gyukár Tibor, Csonka András, Rátonyi Hajni és mások.
Számtalan fiatal kezdte itt pályáját, először jutva jelentősebb feladathoz. Ők ma már ismert művészek, vagy főiskolások: Németh Kristóf, Haumann Petra, Kolovratnik Krisztián, Lengyel Tamás, Seszták Szabolcs, Miller Zoltán, Zakariás Éva, Poós Balázs, Major Róbert.
A magánszínházak a háború előtt természetes képződményei voltak a színházi életnek. A háború utáni államosítással eltűntek a történelem süllyesztőjében. Csaknem 40 évet kellett várni arra, hogy újra megjelenhessenek és színházi életünket színesítve fontos tényezői legyenek mai kulturális, művészi, / és működésük jellegénél fogva /, gazdasági életünknek. Közöttük korelnökként létrehozott a Karinthy Színház, ahol az évek során több mint 50 bemutató született, jelentős művészek részvételével, több száz színművészt juttatva folyamatosan művészi feladatokhoz és pénzkereseti munkához, nagymértékben csökkentve ezzel az egyre jelentősebb művészi munkanélküliséget is. A színház műhelyén belül színészi stúdió keretében, művészi oktatás is folyik. Az előadásainkban megjelenő fiatalok közül ma már többen a Főiskola végzett, vagy aktív hallgatóivá váltak, vagy sikeresen működnek a színi pályán.
Úgy gondolom: A Karinthy Színház léte, működése, sikere és színvonala ma már vitathatatlan tény. Alapítója és mindvégig vezetője, Karinthy Márton 1997. március 15-én a Magyar Köztársasági Érdemérem Tiszti Fokozatát vehette át a Parlamentben. A XI. kerületi Önkormányzat évek óta felterjeszti Karinthy Mártont az Érdemes Művészi címre. Eddig még nem kapta meg. 1998-ban, színigazgatóként nyert felvételt a Színművészeti Főiskola D.L.A. /Doctor of Liberal Art/ nagydoktori fokozatának elnyerését megcélzó jelöltjei közé. Szakdolgozatául főiskolai rendezőosztályának a Karinthy Színház létrejöttében is fontos szerepet játszó történetén keresztül, a rendszerváltás történetét is magában foglaló, hiánypótló áttekintést választotta. A 2000-2001. évadban jelentős művészi programmal nyitott a színház. Bemutattuk Shakespeare: Harmadik Richárd és Örkény István: Macskajáték című, sajátosan Karinthy Színházi változatait.
Mindkét bemutatónkkal művészileg magasabb iskolába kívántunk lépni, fő célunknak tekintetve, hogy közönségünket új művészi kalandra, magvasabb mondandók felé tereljük.
Komoly kritikai visszhang, és a közönség érdeklődése kíséri ezeket az előadásainkat is.
Az elmúlt években további sikeres előadásainkkal bővült a repertoárunk: Katajev: Bolond vasárnap, Feydeau: A női szabó, Maugham: Dzsungel, Alfonso Paso: Ön is lehet gyilkos. Zenés szatíraként született újjá Bacsó Péter: A tanú című klsasszikus filmkomédiája, Vajda Katalin átdolgozásában. Halálának ötvenedik évfordulóján a Szeressük egymást című ragyogó komédiájával emlékezünk a nagyszerű vígjátékszerzőre, Nóti Károlyra.
Szólj hozzá!