Budapesti Operettszínház

A SZÍNHÁZ TÖRTÉNETE
Az I. világháború kezdetéig az épületben orfeum működött. A háború kitörésekor a "szórakoztató palota" bezárt, az orfeum aranykora, s ezzel együtt a "boldog békeidők" nosztalgikus érája is véget ért. Budapest vezetése 1923-ban úgy döntött, hogy az operett kapjon saját otthont. A Fővárosi Operettszínház megnyitásával a magyar fővárosban is megkezdődött az "ezüst operett" korszaka - a műfaj a Népszínház és a Király Színház után új, végleges otthonra talált. A színház története során legfőbb szempont volt a klasszikus operett hagyományainak ápolása és modern művészi megoldások általi gazdagítása. Budapest, akárcsak Bécs, az operett fővárosa, ahol a legmagasabb színvonalú hagyományőrzés mellett a műfajt új ízekkel fűszerezik. 

AZ ÉPÜLET 
Az épület Fellner és Helmer híres bécsi építészek tervei alapján épült 1894-ben. A színházterem hatalmas színpadát két emeleten félkörívben intim páholyok szegélyezték, táncparkett biztosított elegendően nagy helyet a keringőre, a polkára, a mazurkára és a galoppra. Díszes télikertje a legkiválóbb francia étteremnek adott helyet, s a hosszú utcafronton egy koncert kávéház nyílt. A színházat 1966-ban átépítették, jelentősen megváltoztatták belső tereit. Teljes rekonstrukciója során 1999 és 2001 között a legkorszerűbb európai színpadtechnikát telepítették, visszaállították az eredeti ornamentikát, illetve a korábbi emeleti páholysort. Ma a színház 901 férőhellyel rendelkezik, nézőtere légkondicionált. Az épületben megmaradt egykori tárgyak - lámpaszobrok, a páholysort tartó oszlopok - harmonizálnak az újonnan készült színes üvegablakokkal, tükrökkel, a nézőtéri büfé archaizáló berendezési tárgyaival, a parkettával és a márványburkolattal. A nézőteret a százéves csillár ragyogja be. A páholysor, az aranyozott stukkódíszítések, a bársony kárpittal bevont falak, a bejáratot díszítő allegorikus szoborfigurák látványa igazi ünneppé varázsolja a színházi estét. A belső kialakítás Siklós Mária és Schinagl Gábor belsőépítész munkája. A Budapesti Operettszínház vezetősége kötelességének érzi, hogy e régi formájában visszaállított és megszépült épület valamennyi adottságát kihasználva, többfunkciós kulturális központként vállaljon szerepet a hazai művészeti és társasági életben. 

JELENÜNK
Napjainkban, Lőrinczy György igazgatása alatt az intézmény kéttagozatú, igazi zenés népszínház, mely magyar operetteket és ennek mai utódait, kortárs magyar musicaleket tűz műsorra, több, az ifjúságnak szóló, irodalmi-történelmi alapú musical mellett. Évente mintegy 500 előadást játszik, közel 400 ezer nézőnek, így ma ez Magyarország egyik leglátogatottabb teátruma. 

Világszerte elismerik, hogy a magyarok énekelik-játsszák egyedül az operettet lendületes muzsikával, hévvel, tűzzel, akrobatikus táncokkal, gazdag látványvilággal és megdöbbentő érzéki-érzelmi viharokkal. Amikor a Budapesti Operettszínház bemutatta A Csárdáskirálynőt Németországban, a Frankfurter Allgemeine Zeitung azt írta: "Sok városban található olyan hely, ahol jó zenét hallgathatunk. Az operettnek csak egy biztos címe van: Budapest, Nagymező utca 17." 

A társulat rendszeresen turnézik külföldön, Európától Ázsiáig számos országban megfordult már operett - és musical-produkcióival, gálaelőadásaival. A Budapesti Operettszínház 2011 őszén, szoros nemzetközi versenyben elnyerte a világ egyik legszebb meséjéből készült, A Szépség és a Szörnyeteg című musical kizárólagos előadásjogát német nyelvterületen. A Superbrands és MagyarBrands elismerő címmel kitüntetett intézmény rendszeresen szervez rangos nemzetközi zenei versenyeket.