A hely
A Bethlen Gábor tér Budapest VII. kerületében, Erzsébetvárosban található, az István utca és a Bethlen Gábor utca metszéspontjában elterülő rombusz alakú tér. A 19. század közepén még dűlőút haladt át a helyén, majd az 1880-as években a Városliget felé kiépülő Erzsébetvárosban 1889-ben alakították ki a teret. Neve ekkortól Bethlen tér, 1931-től Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem után Bethlen Gábor tér. A tér mai arculata csak az 1920-as évek végén alakult ki, amikor felépült a Bethlen tér 3. alatti bérház. A teret délnyugat felől a Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kara, délkeletről a Péterfy utcai kórház egyik épülete, harmadik oldalról pedig a zsidó hitközség valamikori siketnéma intézete határolja. Bethlen Gábor tér 3. Lakóház (Reiner Dezső, eklektikus, 1929). A kétudvaros épület hét emeletével és mintegy száz lakásával a főváros legnagyobb háború előtt épült bérháza, amely például a Gellért-hegyről nézve is jól láthatóan kiemelkedik a környezetéből. Az épület tetején a II. világháború alatt néhány férőhelyes betonbunkert építettek, amely még ma is megvan.
A múlt
A Bethlen Téri Színház 1929-ben kabaréként indult, a tulajdonos Rákosi Tibor 550 személyes filléres kabarét nyitott Kellér Dezső főrendező darabjaival. A kabaré egészen 1933 szeptemberéig működött, csak ekkor tért át a színház vezetése az egész estét betöltő darabok játszására. A Bethlen téren felléptek a kor legnevesebb művészei, többek között Csortos Gyula, Sulyok Mária, Fedák Sára, Kiss Manyi, Gózon Gyula, Feleki Kamill, Kazal László és Bánhidy László. A színház utolsó főrendezője az a Hont Ferenc volt, aki megálmodta 1933-ban a Szegedi Szabadtéri Játékokat, és a Bethlen téren keltette életre a Független Színpad mozgalmat. A színház vezetése 1935-ben a Royal Színházat (mai nevén Madách Színház) szerezte meg a Bethlen Téri Színház társszínházául és hatalmas költséggel felújították azt, de a befektetés nem térült meg, 1936-ban becsődöltek és ez a Bethlen téren is komoly gazdasági gondokat okozott, majd 1937. január végén a Bethlen Téri Színház is bezárt, és mint színház Csipkerózsika-álomba merült. A színház bezárását követően a helyiség 1937-től Hollywood, majd 1942-től Bethlen Filmszínház néven, az államosítás után pedig Bethlen moziként működött tovább egészen 1986-ig. 1988-ban költözött Várkonyi Mátyás (a legendás Generál zenekar vezetője) és Miklós Tibor (a zenekar dalszövegírója) ’82-ben alapított Rock Színházukkal a Bethlen moziba. Egy bemutatót tartottak 1993-ban, melynek rendezője Xantus János volt. Ezt követően a Bethlen téren nem tartottak több színházi bemutatót, próbateremnek és raktárnak használták egészen a Rock Színház Operett Színházba való beolvadásáig (1996. június).
A Közép-Európa Táncszínház (KET) Magyarország első táncszínháza, jogelődjét 1978-ban a Művelődési Minisztérium alapította és 1996-ig tartotta fenn. A KET 1997-től egyesületi formában működik a minisztérium által nyújtott különböző működési támogatásokkal. 1995-ben rendszeresen, de még vendégként, 1996 szeptemberében viszont már a minisztérium döntése alapján végleges megoldásként költözött jelenlegi helyére, a Bethlen tér 3-ba, amit innentől kezdve Bethlen Kortárs Táncműhely névvel tartott fent a Kulturális Minisztérium. A KET-nek 1997-től sikerült újra játszóhellyé, azaz színházzá avatni az addig csak próbahelyként működő épületet. Azóta sok-sok bemutató (szám szerint 40), felejthetetlen színházi este bizonyította, hogy jól döntöttek. Színház-rehabilitáló, otthonteremtő munkájuk eredményei immár széles körben – külföldön és belföldön egyaránt – ismertek. A Bethlen Budapesten egy semmi mással össze nem téveszthető színfolttá vált, s az itt működő társulat évek óta meghatározó szerepet vívott ki magának a kerület és a főváros színházi életében.
A KET által működtetett Bethlen Galéria immáron tíz éve fogadja havi rendszerességgel a művészet bármely területét fotózó művészek kiállításait. A táncszínház fő ambíciója kezdetektől fogva az, hogy a Bethlen téri épület legyen Erzsébetváros büszkesége, Budapest kulturális életének sokszínű és gazdag palettáján egy semmi mással össze nem téveszthető – épp ezért pótolhatatlan – (szín)háza.
A Bethlen működtetése
A Rock Színház fenntartója a kulturális tárca volt, s a színház megszűnésével az a határozatlan idejű bérleti szerződés, amelyet a hely tulajdonosával, az Erzsébetvárosi Önkormányzattal kötött a Rock Színház, a tárcára szállt. A minisztérium 1997-től kiemelt két kortárs táncszínházat, a Bozsik Yvette Társulat Nonprofit Közhasznú Alapítványt és a Közép Európa Táncszínház Nonprofit Közhasznú Egyesületet, melyek közvetlen fenntartását ugyanebben az évben alakította át a fenntartó minisztérium, és a Bethlenben biztosított számukra helyet a munkára. Míg a Bozsik Társulat csak a próbáit, addig a KET előadásokat is tartott itt. A hely működtetésének kezelését a minisztérium az általa alapított Nemzeti Táncszínház Kht.-ra bízta. Ez a működés egészen 2011-ig zavartalanul biztosítva volt. Az új jogi környezet viszont már nem engedi, hogy a tárca közvetlenül támogasson civil szervezeti formában működő előadó-művészeti szervezetet, és egy szeptemberi kormányrendelet a „külsős” bérlemények felülvizsgálatát is elrendelte, így a minisztérium a bérleti jog átadása mellett döntött. Ezért az itt dolgozó társulatok a Bethlen Téri Színház Nonprofit Közhasznú Kft. alapítását határozták el, és 2012 januárjától ez a Kft. vállalta a hely életben tartását. Ezzel a Bethlen továbbra is az előadó-művészet szolgálatában marad, szolgálja Erzsébetvárost, ahogy az alapítók 1929-ben megálmodták.
Szólj hozzá!