Átrium


CímBudapest, 1024, Margit krt. 55.
Átrium

Lakóépület és mozi, az Atrium házépitő szövetkezet számára épült Bauhaus stílusban, 1935-36-ban, Kozma Lajos (1884–1948) tervei alapján, az jótékony hatásaként az 1928-as mozgóképforgalmazásról és az 1934-es fővárosi házadómentességről szóló rendeletnek (előbbi a filmgyártást és -forgalmazást kívánta serkenteni, utóbbival az elmaradottabb területek fejlesztését akarta segíteni a városvezetés). Az épület szerkezete az akkor modern és újszerű acélvázzal készült el (tervezte: Enyedi Béla, statikus: Komoly Ottó). A ház alsó két szintjét foglalta el az 1935. november 26-án megnyitott mozi, beépítve a telek udvarát is. Már az akusztikát is úgy alakították ki, hogy az a legmegfelelőbb legyen a hangosfilmek játszásához. Egy színházi teremhez képest is kisebb a terem utózöngése, viszont nem kellett annyira figyelni arra, hogy a színpadtól érkező hang a tér bármely pontjába egyenletesen jusson el, hiszen ezt a hangfalak segítették. A mozi színvilágát a fekete, fehér és narancssárga színek határozták meg, szürkével és vörössel kiegészítve. Jellemző az acél, az üveg, a tükrök használata. Az előcsarnok tükrözi ma is legjobban az eredeti állapotot.  A nézőtérnek viszont az évtizedek átalakításai során jórészt eltűntek az eredeti részletei. A filmszínház a második világháborút követően a Partizánszövetség, majd a Magyar Filmipari Részvénytársaság (MAFIRT) kezelésébe került. Rövid ideig Teherán néven mulató üzemelt az előcsarnokban, a mozi a helyreállítást követően 1947 elején nyílt meg újra, már Május 1. mozi néven. Ez a név 1990-ig maradt meg, utána átnevezték újra Átrium mozira.  Az 1990-es műemlékjegyzék az Uránia mellett az Átrium mozit említette műemléki védettségű filmszínházként Budapesten. Az Urániát Nemzeti Filmszínházként újították fel és nyitották meg újra, míg Margit körúti párját  2001 februárjában, a 32. Filmszemlét követően bezárták, 65 év szolgálat után. 

Az épület több mint tíz évig volt zárva, egy-egy különleges alkalomra nyitották meg csupán. A fővárostól négy színházszerető magánszemély vette meg az épületet, akik között a meghatározó tulajdonos Lakatos Péter és Csiby Éva. Az egyre pusztuló műemlék mozit használható állapotba hozták, és a bérleti díj mellőzésével átadták öt évre az Angol Nyelvű Színház Alapítványnak. A helyiség Átrium Film-Színház név alatt 2012. november 26-án nyitott meg ismét. A többfunkciós, összművészeti kulturális intézmény, amely koncertnek, filmvetítésnek, performanszoknak, táncnak is helyt adott, de elsődleges tevékenysége a színházi produkciók létrehozása és befogadása lett, önerőből, minimális állami támogatással is jól működik. 2017 augusztusától a THEA Theatre Entertainment & Art Nonprofit Kft. működteti az intézményt, amely innentől – a homlokzaton olvasható felirattal összhangban – Átrium néven működik. A színházi produkciók mellett kortárstánc-előadások, komoly- és könnyűzene, filmvetítések, könyvbemutatók, gyerekműsorok is helyet kapnak a programok között, és a repertoár részét képezi egy kiemelkedően rangos ifjúsági színházi választék is. Az Átrium színházi profilja szórakoztató, de a társadalmi problémákra, a bennünket körülvevő világra érzékeny, problémafelvető előadások bemutatása. A galéria kortárs képzőművészeti kiállítóhelyként működik. A külföldi, illetve idegen nyelvet tanuló/beszélő látogatók angol nyelvű előadásokkal is találkozhatnak. Az art deco stílusú előtérben kialakított Pepita kávézó reggeltől estig várja a vendégeket.

Az Átrium történetéről: Merkl Márta: Az Átrium-ház

 
Hírek és rajongók
 

Közeli előadások a helyen

Mefisztó

Mefisztó

Átrium · Budapest
December 29. (19:00)
  Amennyiben szeretnéd adminisztrálni ezt a tételt kattints ide.
 

Szólj hozzá!


Idén a Fővárosi Operett Színházban és a Pesti Magyar Színházban is lesz Mikulásgyár-átvevőpont

Idén a Fővárosi Operett Színházban és a Pesti...

Mindkét színház aulájában hivatalos gyűjtőpontot helyeztek el, ezeken a pontokon is várják a jól szállítható, csomagolható adományokat.
 
Színház naptár

Béranyák a Vígszínházban

A béranyaság különböző aspektusait mutatja be jelenetfüzéreken keresztül Czukor Balázs Béranyák című előadása. A számos etikai kérdést megfogalmazó és egyéni tragédiákat, reményt és reménytelenséget felvázoló szkeccselőadást Hegyi Barbara, Petrik Andrea, Waskovics Andrea, Tar Renáta, Telekes Péter és Medveczky Balázs...

A holdvilágtól Al Di Meoláig – évadot hirdetett a Szegedi Szabadtéri Játékok

A Dóm téren zenés darabokkal, az Újszegedi Szabadtéri Színpadon pedig koncertsorozattal várja a közönséget jövő nyáron a Szegedi Szabadtéri Játékok.
Új színdarabok