Egy csepp méz - a Radnóti Miklós Színház előadása -

Az angolszász színházi közegben rendkívül népszerű színdarab fókuszában egy anya-lánya kapcsolat áll. Két erős nő, akik szabadulni akarnak a másiktól, de képtelenek elengedni egymást. Nem kívánt terhesség, előítéletek, szenvedélybetegség, szerelem és csalódás, vágyak, szenvedély és egy sor a társadalom peremére sodródott ember találkozása egy szuterénben, és most először a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

Az angolszász színházi közegben rendkívül népszerű színdarab fókuszában egy anya-lánya kapcsolat áll. Két erős nő, akik szabadulni akarnak a másiktól, de képtelenek elengedni egymást. Nem kívánt terhesség, előítéletek, szenvedélybetegség, szerelem és csalódás, vágyak, szenvedély és egy sor a társadalom peremére sodródott ember találkozása egy szuterénben, és most először a Városmajori Szabadtéri Színpadon.

A darab hősei a szegénység, a másság, a kirekesztett lét fojtogató közegében próbálnak boldogulni – ki hogyan tud. Jo fiatalsága minden erejével és romlatlanságával élni akar, alkotni, szeretni. Anyja, Helen cinikus és kiábrándult; ő már elrontotta az életét, de kétségbeesetten kapkod a boldogság illúziója után. Mindenki hajt valamit, mindenki menekül valami elől. És közben mindenki tudja: lehet álmodni és álmodozni, megízlelni a mézet, de a társadalom kereteit szétfeszíteni lehetetlen – az ötvenes évek Angliájában éppúgy, mint ma Magyarországon. Az Egy csepp méz humorral, részvéttel és indulattal megírt pontos és érzékeny látlelet.

Valló Péter rendező korábban így nyilatkozott műről: “A darab tételesen fölsorolja mindazoknak a társadalmi szituációknak a sérültjeit, áldozatait, akiket a többségi társadalom marginalizálni szokott. Erről az esélytelenségről szól a darab. Mi történik veled, ha kiszorultál? (…) Megpróbálom az élet eleven természetét megmutatni, amiben sajnos, egyszerre van jelen a rossz és a jó, a szerethető a szerethetetlennel, a hazugság az igazsággal.”

Shelagh Delaney 1958-ban született darabja hamar meghódította a Broadway-t és a West Endet, majd Tony Richardson rendezésében 1961-ben film is készült belőle, mely a híres angol “free cinema” legemlékezetesebb filmjeinek egyike, az angol filmművészet modern klasszikusa.

Az előadás hossza 150 perc (egy szünettel)

Közreműködők

JO                   Mészáros Blanka
HELEN            Kováts Adél
PETER            Rusznák András
FIÚ                 Baki Dániel
GEOF             Porogi Ádám

Közreműködik:

Badics Márk / Boegán Péter / Varga Bendegúz (dob)
Csizmás András / Miskolczi Márk (nagybőgő)
Wágner-Puskás Péter / Benkő Dávid (zongora)

Dramaturg: Hárs Anna
Grafika: Valló Berta
Zenei vezető: Wágner-Puskás Péter
Zenei munkatárs: Badics András, Farkas Zsolt, Termes Rita
Díszlettervező: Horváth Jenny
Jelmeztervező: Benedek Mari
Plakátterv: Valló Berta
Ügyelő: Kónya József
Súgó: Farkas Erzsébet
A rendező munkatársa: Hatvani Monika, Lévai Ágnes

Fordította: Totth Benedek

Rendező: Valló Péter